HTML

Hirdetés

Gyerekkönyvek

Segítek eligazodni a mesekönyvek között, nálunk már bevált köteteket ajánlok, igényes illusztrációkkal.

Friss topikok

  • Brunn Kati: Hát igen, lehet, hogy ebben igazad van. :-) (2013.08.11. 09:13) Életfilozófia
  • Brunn Kati: Nem kell ez a könyv neked. :-) Egyébként könyvtári volt, de mondjuk az oviba lehet, hogy érdemes b... (2013.06.04. 13:36) Válás
  • Brunn Kati: Bocs, hogy csak most válaszolok, de rég jártam erre. Sajnos annyit tudok csak a folytatásról, hogy... (2013.05.30. 08:18) Ottolina kis világa
  • Brunn Kati: Én is mindig tervezem, hogy elő kellene venni, de annyi könyv vár rám, hogy mindig elmarad. :-( (2011.01.11. 08:42) Pöttyösök
  • Brunn Kati: @boros1124: Érdekesen hangzik... (2010.12.08. 09:26) Kötelező olvasmány

Blogajánló

Gyerekkönyveket ajánlok, gyakorló szülőként és könyvmolyként.

2013.12.04. 19:21 Brunn Kati

Az év legcukibb hapsija

matild és margaréta.jpgkicsibácsi.jpgkufli.jpgBár nem lehettem ott a minap a Moly-szülinapon, és nem élvezhettem élőben a címben szereplő úr társaságát, de Dániel András már a könyveivel belopta magát a szívembe. Először a tavaly megjelent Matild és Margarétát olvastuk tőle, ezt a bűbájos, boszorkányos könyvecskét, és már itt lehetett látni, hogy a szerző nem csak szép illusztrációkban, hanem meseszövésben is nagyon erős. Van humora, nyelvileg igényes, eredeti. Aztán jött a Kicsibácsi is Kicsinéni, akiknek egyébként a facebookon is nyomon követhetjük kalandjait. Itt az eddigi pozitívumokhoz hozzájött még egy nagy adag líraiság és filozófia, hirtelenében nem is tudtam eldönteni, hogy ez most nekem vagy a gyereknek tetszik-e jobban. És hogy fokozzuk még a dolgot, itt az újabb cukiság, az Egy kupac kufli, amit nem olvastam még ugyan, de ezzel a címmel és borítóval csak jó lehet. Szóval Dániel András lett nálam az év cuki szerzője, és itt most ezt a jelzőt e lehető legpozitívabb értelemben használom, valami olyan szívmelengetően kedves dolog jelzőjeként, ami igazi kincs, és ami nem csak karácsonykor esik jól.

Szólj hozzá!

2013.11.19. 08:49 Brunn Kati

A fa alá

hófehér.jpgNem nagyon akartam már idén könyvet venni, a gyereknek is volt elrejtve egy-két pöttyös meg Szabó Magda, ami mehet majd a fa alá (ezzel kapcsolatban elmondanám, hogy vigyázzatok az ajándékok dugdosásával, mert a költözködés során találtam egy doboz bontatlan ujjfestéket, amit egyik karácsonykor úgy eldugtam, hogy most jött csak elő, és azzal a lendülettel ment is a rokonsághoz, mert egy 11 évesnek azért már mégiscsak), de ezt a könyvet egyszerűen nem lehetett kihagyni. Már a címe is, meg a borítója, hogy a történetről ne is beszéljünk. Imádom a vegytisztán karácsonyi hangulatú köteteket, és ez ilyen. Kézbe véve, elolvasva sem okozott csalódást, minden a helyén van benne, ami csak kell az ilyesmihez. Mészöly Ágnes meséje bűbájosan ódon néhol, ezzel együtt mégis mai, és összességében nagyon szerethető. Bár Rofusz Kinga rajzai talán valakinek komornak tűnnek, én imádom a figuráit, de főleg a színvilágát. Most mondjuk mindent falszínnek látok az építkezés miatt, de imádnék egy ilyen hangulatú lakást, ezekkel a barnákkal, türkizekkel, pirosakkal. Bár nagyobbacskáknak ajánlják, szerintem már az érettebb ovisok is élvezhetik, igazi családi könyv, amelyik szülőnek, gyereknek egyaránt örömet okoz. 

Szólj hozzá!

2013.09.15. 11:16 Brunn Kati

A szerelmes tücsök

tücsök a holdon.jpgMélységes tiszteletem azoknak az illusztrátoroknak, akik nem csak gyönyörű rajzokkal kápráztatnak el, hanem mesét írni is remekül tudnak. Maros Krisztina Tücsök a Holdon című kötetével bebizonyította, hogy ő is ezen alkotók közé tartozik. Érdekes módon a képeire eddig egyébként nem nagyon figyeltem fel, de ennél a mesekönyvnél rögtön éreztem, hogy nagyon vonz, és csak később derült ki számomra, hogy az író és illusztrátor ugyanaz a személy. A mese bűbájos, népmesei ihletettségű szerelmi történet, amikor a bátor kérő legyőzi az apa által állított akadályt, és így elnyeri a szeretett lány kezét. Az, hogy ebben a mesében tücskök a főszereplők, és mellékesen azt is megtudhatjuk, miért ciripelnek ezek az apró állatok, csak még kedvesebbé teszi a könyvet. A képek pedig olyan finoman pasztellesek, lágyak, kellemesek, hogy igazán tökéletesen lekerekítik a történetet. A nem túl hosszú és nem bonyolult mese már az óvodásoknak is örömet okoz, de mi a kamasz lányommal is önfeledten olvastuk.

Szólj hozzá!

2013.07.05. 14:30 Brunn Kati

Életfilozófia

anne.jpg

Manapság nagyon népszerűek az önsegítő könyvek, sokan sokféle módját kínálják az igazi boldogság megtalálásának. Olvastunk már mindnyájan ilyeneket, több-kevesebb sikerrel alkalmazzuk is a trükköket a mindennapok hajszájában, én azonban azt mondom, hogy nincs jobb lelki segítség, mint egy-egy igazán jó regény, olyan történetek, amelyekből erőt meríthetünk. 

A mi szempontunkból most az az igazán érdekes, hogy vajon vannak-e ilyenek a gyermek- és ifjúsági irodalom területén, sikerült-e az alkotóknak olyan maradandó figurákat, olyan példaadó személyiségeket létrehozni, akik életfilozófiájukkal egy egész életen át elkísérnek. Szerintem vannak ilyenek, nem is kevesen, de most közülük a számomra két legfontosabbat emelném ki. Hozzáteszem még, hogy mindkét ifjú hölggyel már felnőttként ismerkedtem meg, ezért nem tudom ugyanilyen hatással vannak-e egy kamaszlányra is, de remélem a kislányomon keresztül ezt is hamarosan lesz lehetőségem megtapasztalni. 

Két nagyon hasonló életfelfogású kislányról van szó, egy kanadai és egy amerikai írónő tollából születtek, a két könyv eredeti megjelenése között is csupán öt év telt el, tehát ugyanabban a csendes, nyugalmas, békebeli  években játszódik mindkét történet a múlt század elején. Mindketten magányos, árva kislányok, akik új környezetbe kerülve, derűs, nyitott, mindennek örülni tudó lényükkel a környezetüket is képesek megváltoztatni. Emblematikus figurák, akik nélkül szegényebb lenne a világ. Szerintem mindenkinek csak jót tesz, ha olvas róluk, Anne Shirley-ről, aki Lucy Maud Montgomery regénysorozatának főszereplője, és Pollyannáról, akit pedig Eleanor H. Porter az Élet játéka című regényéből ismert meg a nagyvilág. A képek közül az első ábrázolja elvileg Anne-t, a másik pedig Pollyannát, direkt nem a legelterjedtebb filmek szereplőit hoztam illusztrációnak, ez a két kislány nekem jobban megtestesíti a figurákat, és még hasonlítanak is.

pollyanna.jpg

2 komment

2013.06.13. 14:22 Brunn Kati

Világjáróknak

sasek.jpgMiroslav Sasek városokról és országokról írt és rajzolt sorozata 1958-ban indult, az Ez Párizs című kötettel, és  később számtalan követte, amelyekben Münchentől San Fransicóig, Görögországtól  Ausztráliáig rengeteg csodás helyet dolgozott fel a szerző sajátos humorával és igazi békebeli rajzaival. Nálunk az első kötet, és a negyedik, a New Yorkról szóló jelent meg a Móra kiadó jóvoltából 2011-ben. Úgy tűnik, nem nagyon indult be a biznisz, mert nem látok jeleket arra, hogy folytatni szeretnék a sorozatot, mondjuk az is igaz, hogy gyakorlatilag semmilyen reklámja nem volt, én boltban sem láttam, csak egy internetes Móra-akcióban futottam bele a két kötetbe, de ezek annyira jók, hogy ha lehetne az összeset megvenném. A vége lehet, hogy az lesz, hogy angolul fogom őket beszerezni, mert annyira szívesen elnézegetném, böngészgetném őket. Meg persze a gyerekeknek is hasznosak ezek a kedves kötetek, játszva kaphatnak képet, szívhatnak magukba ismeretmorzsákat a világ nagyvárosairól, országairól.

sasek2.jpg

Szólj hozzá!

2013.06.07. 11:42 Brunn Kati

A csodálatos bábdramaturg

csomótündér.jpgGimesi Dóra a Budapest Bábszínház fiatal dramaturgja első mesekönyvével rögtön beküzdötte magát a gyerekkönyvírók élvonalába és ezzel együtt a szívünkbe is. A Csomótündér című kötete tele van varázslattal, olvastán elhisszük, hogy a világ, amiben élünk királyfiak, királylányok, óriások és tündérek lakhelye, hogy a mese, a bűbáj átitatja az egész életet. Remekbe szabott könyvecske ez, csodás mesékkel és kedves rajzokkal, vicces és szívmelengető egyszerre. Ritka az olyan kötet nálunk, ami a család egészének (apa-anya-gyerek) egyöntetűen tetszik, ez ilyen volt, áhítattal hallgatta mindenki esténként. És milyen élvezet volt felolvasni! Ez is a jó mesekönyvek fontos tulajdonsága, hogy az ember szinte lubickol a szavakban, a mondatok olyan egyértelműen, gördülékenyen simulnak egymás után, hogy a felolvasó és a hallgatóság egyaránt megmámorosodik tőle. Remélem még sok ilyen szép élményben lesz részünk az elkövetkezőkben Gimesi Dóra által, addig is olvassátok el tőle ezt a mesét is, valami hátborzongatóan gyönyörű! http://meseutca.hu/2011/02/24/a-macskaherceg-kilencedik-elete/

Szólj hozzá!

2013.06.03. 10:45 Brunn Kati

Válás

szívszerelem.jpgAmikor ott ültünk a 25 éves osztálytalálkozón, és arra kellett rádöbbennem, hogy meglehetősen kisebbségbe kerültem azzal, hogy első és remélhetően egyetlen férjemmel élem az életemet, megértettem, hogy valóban nagy szükség van olyan kötetekre, mint Eef Rombaut és Emma Thyssen képeskönyve, ahol a szerelembe esés és házasság után, a kapcsolat szétesésének folyamatát, a válást illetve az azt követő új kapcsolatot, és az általa létrejött patchwork-családot mutatják be. Mert hiába szeretnénk, ha nem lenne erre szükség, ha az élet is úgy menne, mint a népmesékben, hogy a házasfelek boldogan élnek együtt, míg meg nem halnak, sajnos a jelenlegi helyzet nagyon nem ezt mutatja. A szerzőpáros sok humorral, de mégis szívbemarkolóan, erőteljes képi világgal mutatja be a sajnos nagyon is valódi élethelyzeteket. A történet tele van mesei elemekkel, királylánnyal, bolonddal és óriással, ugyanakkor a 21. század eszközkészletét is felvonultatja, a számítógéptől az iPodig. A gaz csábítót meg csajszinak hívják. Milyen borzasztóan ismerős, nem? Nálunk a gyerek szemében inkább kisebbfajta elbizonytalanodást láttam, amikor befejeztük a könyvet, és sürgősen megnyugtattam, hogy nem tervezem az elválást az apjától (meg remélem ő sem), de nagyon kíváncsi lennék, élesben hogyan tud bizonyítani a könyv, mert mindenesetre a könyv utószavában a szakértő lélekgyógyász elemzése meglehetősen meggyőző. 

2 komment

2013.05.30. 08:44 Brunn Kati

Izgalmas könyvek kiskamaszoknak

Rég jártam erre, de ígérem, próbálok ezentúl naprakész lenni, és beszámolni olvasmányainkról, mert vannak számosan szerencsére.

Kezdem akkor két olyan könyvvel, amit elvileg 10 éves kortól ajánlanak a kiadók, és annak ellenére, hogy néhány jelenet olvastán kitettem volna a 12-es karikát, a lányom, aki ősszel lesz 11 éves, és eléggé ijedős meg sok mindenben kislányos lelkületű, ügyesen megugrotta az akadályt, és határozottan tetszett neki mindkettő.

rico és oscar.jpgAz első Andreas Steinhöfel Német Gyerekirodalmi Díjat nyert alkotása, amely egy gyerekrabló utáni nyomozásról szól, ami számomra már önmagában is olyan téma, hogy feláll tőle a szőr a hátamon. Ezenkívül még ott a tény, hogy a főhős anyukája egy éjszakai bárban dolgozik, ki tudja milyen minőségben, szóval így elsőre mindenképpen azt mondanám, csak erős idegzetűeknek ajánlanám, mert nem akarok később kapni a fejemre. A teljes igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy Steinhöfel nagyon gördülékenyen mesél, sok humorral, a főszereplő roppant szimpatikus, és a sztori úgy izgalmas, mint lányom példája is mutatja, hogy közben nem okoz rémálmokat. Ja, és a képek is nagyon jók, Peter Schössow kissé groteszk mégis ízléses rajzaival nagyon eltalálta a könyv hangulatát.

mandragóra.jpgA második könyv ebben a témakörben egy magyar mű, Szécsi Noémi regénye, amelyben mindenféle horrorisztikus lények (mert hogy boszorkányok, az még hagyján) pl. vámpírok, vérfarkasok bukkannak fel. Persze nem kell attól félni, hogy csöpög a vér, azért eléggé gyerekbarát a tálalás, de mindenesetre olyan gyereknek, aki ilyenféle dolgokról még csak nem is hallott, nem ajánlanám. A gyerekem, mint már említettem meglehetősen félős, úgyhogy nem látott még egy Harry Potter filmet sem, viszont nemrégiben megnéztük a Hotel Transylvania című animációs alkotást, amelyben azért jó pár mindenféle előfordul. Imigyen felvértezve vágtunk neki a könyvnek, és ezen a téren nem is volt gond. A történet izgalmas, vicces, a szereplők kb. annyi idősek, mint  a lányom, ötödikbe járnak, úgyhogy a misztikus lények mellett az iskolaélet plasztikus bemutatását is megkapjuk. Szóval minden adva volt a sikerhez, viszont olyan kurtán-furcsán ért véget az egész, gyakorlatilag befejezetlenül maradt a történet, hogy csak pilláztunk, hogy akkor most mi van? Én az ilyesmit felnőtt könyvben sem szeretem, gyerekkönyvben meg kifejezetten irritál, nem úgy érzem, hogy továbbgondolásra serkent, hanem egyszerűen nem tudok mást gondolni, mint hogy a szerző maga sem tudta, hová akar kilyukadni. A rajzokról írtak már többen, nekem olyan nagy bajom nem volt velük, és ha valaki el tudja viselni, hogy a sztori nem zárul le megnyugtatóan, annak azért ajánlom, mert sok estén jelentett nekünk is kellemes perceket.

Szólj hozzá!

2012.01.25. 16:15 Brunn Kati

Ha lenne fiam

 Nem sokszor hiányoznak a fiús könyvek, nem kiáltok fel egy-egy traktoros, mozdonyos csoda láttán, hogy bárcsak lenne fiam, és ezzel együtt alibim, hogy megvegyem a könyvet, de Boldizsár Ildikó Királyfi születik című kötetét bizony csak fájó szívvel tudtam otthagyni a boltban. Ugyanazt tudom elmondani erről a kötetről is, mint a királylányos párjáról: nagyon okos, csodaszép könyv, amelynek minden fiúcska, fiatalember és férfi polcán ott lenne a helye. Olyan archaikus tudás eszenciáját adja a kötet, amelynek a szerző mesekutatóként nagy szakértője, és amelyet újra és újra felszínre kell hoznunk, hogy igazi férfiak és nők lehessünk, és ezáltal boldogabban tudjunk élni. A Szegedi Katalin által létrehozott képi világ egyszerűbb de ugyanakkor egységesebb is, mint a másik kötetben, színeiben, formájában férfiszemnek talán jobban tetsző. 

Szólj hozzá!

2012.01.03. 16:47 Brunn Kati

Karácsonyi készülődéshez

 Bár ez a bejegyzés kissé megkésett, de jövőre is lesz karácsony, és Bob Hartman Karácsonyi mesélő könyvében olyan alapműre találtam, amit mindenképpen érdemes beszerezni, hiszen minden évben újra és újra elővehetjük, amint meggyújtjuk az első adventi gyertyát.

Régebben írtam már  Hartman Mesélő Bibliájáról, és a szerző most sem okozott csalódást. Gördülékeny stílus, ritmikus, színes mesélés, tipikusan az a fajta történetmondás, amely ugyanolyan örömet okoz  kisgyereknek és felnőttnek egyaránt. Ezt csak a legjobbak tudják, és Hartman, így két tőle olvasott kötet után azt hiszem bátran kijelenthetem, közéjük tartozik. A kötetet most is Kállai Nagy Krisztina színpompás rajzai díszítik, az ő képei csodálatosan kiegészítik a történeteket, nem csoda, hogy az angol nyelvű változat is ugyanebben a kivitelben jelent meg.

Szóval aki szeretne a karácsony csodájára egy igazán jó mesekönyv olvasásával is készülni, elmerülni a bibliai és egyéb történetekben, amelyek ehhez a témához kapcsolódnak, annak még egy éve van, hogy beszerezze Hartman könyvét, hogy 2012 karácsonya már ne teljen nélküle.

Szólj hozzá!

2011.06.14. 10:25 Brunn Kati

Ottolina kis világa

 Melyik gyerek ne álmodozna arról, hogy (ha csak rövid időre is, mert egy idő után azért biztos hiányozna apu meg anyu) egyedül él egy minden csuda dologgal teli lakásban, rendszeresen álöltözeteket vesz és különböző talányok után nyomoz. Ottolina pont így él, mindenféle cégek lesik a kívánságát, szállítják neki az ételt, takarítják a lakást, ő pedig Mr. Munroe társaságában (aki az Adams Family szőrmókjának kiköpött mása) jár-kel a városban, ezúttal eltűnt kutyusok után nyomozva. Riddell trilógiájának első része, az Ottolina és a Sárga Macska számos díj nyertese, és végre magyarul is megjelent. Engem rögtön magával ragadott a jópofa szöveg, a fekete fehér, kis pirossal megbolondított rajzok, és az egész kötet, amit lehet böngészgetni napestig, mindig új és új részletet fedez fel az ember. A rövid fejezetek és a sok kép miatt szerintem nagyszerű vetélytársa lehetne ez a sorozat akár Geronimonak is, mindenesetre bátran ajánlható képzeletgazdag kisiskolásoknak önálló olvasásra.

2 komment

2011.04.15. 11:31 Brunn Kati

Még egy tolerancia-mese

 Már írtam a Csimota és az Irodalmi Centrifuga sorozatáról, amelyben megjelenő kötetek meséi a toleranciáról, másság elfogadásáról szólnak. Most még egy a kezembe akadt közülük, szerzője, Finy Petra és illusztrátora, Takács Mari régi vendég már a blogon, úgyhogy nagy reményekkel kezdtem neki a könyvnek. Az írónőt eddig főleg mint nagy nevettetőt emlegettem, de amellett, hogy itt is megcsillant egy-egy bájosan, finoman humoros megjegyzést, számomra inkább a lírai oldala került előtérbe, és teljesen elbűvölt ezzel is. Csodás érzékkel tette igazán kínaivá a történetet, úgy, hogy az ázsiai kultúra iránt kevéssé érdeklődők (mint jómagam is :-) szintén közel érezhetik magukhoz. Hiszen az alap téma, a kirekesztettség érzése, ugyanaz a régi Kínában mint ma Magyarországon. A szöveg tele szimbólumokkal, apró kis díszítésekkel, de mégis tökéletesen követhető, érthető, bár én inkább kisiskolások kezébe adnám, az elmosódott, töredékes, ugyanakkor rendkívül művészi, szemet gyönyörködtető képi világot is talán ők tudják már igazán  értékelni.

Szólj hozzá!

2011.02.16. 14:37 Brunn Kati

Milyen felnőttek lettünk?

A Ha én felnőtt volnék 1975-ös második kiadása az egyik olyan könyv, amit rengetegszer elolvastam gyerekkoromban, a lányom is nagyon kedvelte már ovis korában is, és amikor megtanult olvasni, ő is sokat forgatta. Közben megszereztem a sorozat többi tagját is (szerencsére ma is kapható mindahány), úgyhogy remélem az unokáim is lapozgathatják majd. Janikovszky Éva és Réber László közös munkájából született képeskönyvek ugyanis olyan alap kötetek, amelyek ma is ugyanolyan frissek, humorosak, mint gyerekkoromban. A gyermekkor olyan alapvető problémáival szembesítenek kevés, de nagyon jól eltalált szöveggel, és sok-sok mulatságos képpel, amelyek minden kisgyereket foglalkoztatnak. A Felelj szépen, ha kérdeznek!, az Akár hiszed, akár nem és a Jó nekem is sok ismétléssel, gyermeki nyelven, gyermeki gondolkodással mesél a mindennapi életről. A sorozat igazi titka, hogy a gyerek szinte minden egyes mondatra rácsodálkozhat és úgy érezheti, igen, én is így gondolom, így érzem, velem is így szoktak beszélni, viselkedni a felnőttek. Nekünk felnőtteknek pedig nagyon tanulságos tudnunk, hogyan is gondolkodnak  a gyerekeink, egyszersmind görbe tükörben láthatjuk magunkat, és megmosolyoghatjuk, hogy bizony mi sem vagyunk jobbak, mint anyáink, nagyanyáink.

Szólj hozzá!

2011.01.31. 18:45 Brunn Kati

Olvassunk-e a gyereknek Darvasit?

 Apukám jóvoltából a gyerek nyolcadik születésnapja alkalmával Darvasi László Trapiti avagy a nagy tökfőzelékháború című meseregényének dedikált példányával gazdagodott a magánkönyvtárunk. A könyvön az ajánlás is nyolc éven felülieknek javasolja a kötetet, ezt mi akkurátusan be is tartottuk, és így utólag úgy gondolom egy-két évet még akár várhattunk is volna vele. Nagyon szeretem Darvasi felnőtteknek szóló regényeit, stílusát, de azért valljuk be nem könnyű olvasmányokról van szó, és a nehezen felfejthetőség nem feltétlenül előny egy gyerekkönyv esetén. Darvasi óriási mesélőkedve itt is egy csomó mellékszálat, rengeteg muris szereplőt eredményez, egy Disney-mesekönyveken szocializálódott gyerek biztosan belezavarodna a hömpölygő  történetbe. Mégis azt mondom, ha gyerekünknek eddig sem a lebutított, gügyögős gyerekkönyveket olvastuk, megfelelő előképzettség után, nyolc-tíz évesen megpróbálkozhatunk Darvasival is, hiszen ennek a könyvnek mindent összevetve mégis csak ott a helye a magyar gyerekirodalom élvonalában.

Szólj hozzá!

2011.01.25. 15:56 Brunn Kati

Modern klasszikus

 Nem lehet mondani, hogy Lackfi-függők vagyunk, sőt. Bármennyire is szimpatikus a szerző, mint személyiség, eddig a művei valamiért hiányt képeztek a háztartásunkban. A buta felnőtt című verseskötete volt az első, amit a gyerek megvett a saját pénzéből, mert abból voltak a versek, amiket tanultak az elsős évzáróra, és ezek nagyon tetszettek neki. Mint itthon kiderült a tanítónéni valóban kiválasztotta a kötet legjobbjait (Fiúk dala, Lányok dala, Szerelem), ezek tényleg zseniális alkotások, a többi azonban feledhető volt. Úgyhogy el is felejtettük Lackfit megint egy időre (ehhez még hozzájött, hogy én közben egy felnőtteknek szóló könyvét is olvastam, és attól sem voltam elájulva), mígnem egyik kedves ismerősünk ajánlotta a Domboninneni meséket, mint humoros gyermekkötetet, ami neki azért már kissé túl modernre sikeredett. Na, gondoltam teszünk még egy próbát, már valahogy a cím is nagyon szimpatikus volt ugyanis. Szerencsére ez esetben nem kellett csalódnom, igaz hogy meglepően modern köntösben tálalja a szerző az állatgyerekek kalandjait (az állatok lakóparkban laknak, autóval járnak), de a történetek mögött mindig ott sejlenek az örök igazságok, a kisgyerekeket foglalkoztató problémák, álmok, vágyak. Minden utalás megértéséhez, azt hiszem, jó ha kisiskolás már a gyermekünk, talán épp ők is az a korosztály, akik már bandáznak, együtt, felnőttek nélkül fedezik fel a világot, mint a könyvbéli állatsereglet. Molnár Jacqueline illusztrációi nagyon passzolnak ehhez a hangulathoz, igazi szépre nevelő vizuális élmény a kötet egésze,  a régi jó hagyományok szerint, ugyanakkor nagyon is modern eszközökkel.

Szólj hozzá!

2011.01.12. 09:45 Brunn Kati

Szerzője: ismeretlen

 Én úgy vagyok vele, hogy szeretem a nagy klasszikusokat, régi, jól bevált nagy mesélőket, és mindig egy kis gyanakvással figyelem az újakat, mert bár volt egy-két nagyon jó élményem, sajnos nagy csalódások is tudnak érni e téren. Az illusztrátorokkal könnyebb dolga van az embernek, mert meglát egy rajzot, könyvborítót, és máris tudja: ez jó lesz, szép lesz, nem jöhet semmi kellemetlen meglepetés mondjuk a kilencedik oldalon. Persze bele lehet lapozni, olvasni a könyvekbe, hogy a még sosem hallott íróról is kiderüljön valami, de az ítéletalkotás néhány mondatból, főleg hosszabb könyvek esetén, mégsem annyira egyszerű. Ezért járok én sokszor úgy, hogy nem feltétlenül merem megvenni az adott kötetet, ha nem ismerem a szerzőt. Aztán amikor elém kerül a könyvtárban, hazahozom, elolvassuk, ízlelgetem a szavakat, emésztem a történetet, néha azt érzem: na, erre pedig lehetett volna áldozni, jó lenne, ha itt lenne a polcon, ha majd az unokáim is olvashatnák. Hát így jártam most Módra Ildikó kötetével, a Trappban ugyanis hosszú idő óta teljesen együtt volt a varázslatosan költői, néhol torokszorító, ugyanakkor sok helyütt elbűvölően humoros szöveg Szalma Edit (akit ismertünk és szeretünk) illusztrációival. Helyes történet  elhagyott állatokról, akik családra, barátokra, társaságra találnak, régi jól ismert mese, semmi extrával, de mégis szívhez szólóan megírva. Figyelni fogok ezentúl Módra Ildikóra is, és próbálok kicsit több nyitottsággal állni az ismeretlen szerzőkhöz. 

Szólj hozzá!

2011.01.10. 08:42 Brunn Kati

Igazi téli mese

 Lázár Zsófia könyve meglehetősen ötletszerűen került a karácsonyfa alá, de mondhatom a lehető legjobb választásnak bizonyult. Kedves történet, igazi téli hangulattal, Faltisz Alexandra részletgazdag illusztrációiban pedig ott rejtőzik a karácsony bája. Maga az ünnep nem jelenik meg a történetben, de a helyszín, a hóval borított Sarkcsillagváros, a mese központi témája, Hóapó látogatása, abszolút karácsonyi hangulatba ringat kicsit és nagyot. Féltem egy kicsit egyébként a szövegtől, mert azt előre sejtettem (habár teljesen látatlanban, már-már ösztönösen rendeltem meg), hogy a képi világ rendben lesz. Ha az embernek megvannak a kedvenc illusztrátorai, akkor nagyot nem csalódhat, én legalábbis így vagyok ezzel. Persze nehéz dolga van Lázár Zsófiának, hiszen az ember akarva-akaratlanul az édesapjával veti össze, mint írót, de ez sajnos elkerülhetetlen, ha valakinek ennyire zseniális felmenője van. Mindenesetre engem ez a kötet győzött meg igazán, hogy  Lázár Ervin lányának igenis van helye a magyar gyerekirodalomban, továbbviszi a nagy mesélő hagyományait, de saját arcát is meg tudja mutatni ebben a feledhetetlen kis könyvecskében.

 

 

Szólj hozzá!

2010.12.15. 10:46 Brunn Kati

Oktatósorozat Marék Veronika módra

Marék Veronika minden munkája csoda számomra, úgyhogy most végigrágtam magam ezen a sorozaton is, leküzdve idegenkedésem a tanító célzatú, didaktikus munkákkal szemben, és azt kellett tapasztalnom, hogy nagyon is élvezem a kis könyvecskéket, és sajnálom, hogy nem voltak kaphatóak, amikor a gyermekem kicsit kisebb volt. Mert ez a sorozat elsősorban az óvodás korosztálynak szól egyszerűen de nagyszerűen. Felelgetős könyveknek hívják őket, gondolom mert olyan témákról szólnak, ami minden kisgyereket foglalkoztat, kérdez róluk, a szülők meg felelgetnek. :-) Kedvencem a Tegnap, ma, holnap című rész, talán mert nálunk ez egy időben meglehetősen központi téma volt, de szerettem a gyümölcsöset (Hol terem a sok gyümölcs?) is. A szerszámos (A barátságos harapófogó) nem állt annyira közel hozzám témában (a fiúknak biztos jobban bejön), de annak is olyan jó hangulata volt, ahogy a család barkácsolt. Az utazásról szóló rész Játszunk utazást? címmel pedig  a többitől eltérően nem Marék Veronika saját hanem Görög Júlia illusztrációival jelent meg. Most nézem Marék Veronika honlapján, hogy van még egy Vásároljunk valamit című könyv is ebben a sorozatban, ez valahogy eddig nem került a kezembe,de csak jó lehet, ha vásárlásról szól. :-)

Szólj hozzá!

2010.12.10. 09:11 Brunn Kati

Képi csoda

 Nehéz erről a könyvről írnom, mert egyrészt imádom Szegedi Katalint, és képileg itt is olyat alkotott, ami egyszerűen fejbevágóan tökéletes és eredeti, a szöveg, a mese maga mégsem keltett akkora visszhangot bennem, amit vártam a téma alapján. Viszont ezért abszolút kárpótol a gyönyörű képi kidolgozás, a színvilág. Pedig nem vagyok oda a pirosért, de itt olyan szép árnyalatban jelenik meg a fehérrel, amit viszont imádok, a zseniális hullámpapírral, a szürkékkel, feketékkel kiegészülve, hogy az egyszerűen elbűvölően kerek egészet alkot. Minden oldal egy-egy meglepetés, apró, bájos részletek, ötletek. Vannak szerzők, akik úgy írnak prózát, hogy az már költészet, és Szegedi Katalin, bár nem ír rosszul, szerintem nem tartozik közéjük, de őt nem is ezért szeretjük. Tehát, ha helyén akarom kezelni a dolgot, akkor ennél a kötetnél talán tényleg a rajzok a legfontosabbak, persze nem véletlenül, és talán ha sokszor előveszem, nézegetem, lassan eltűnik ez az apró hiányérzet, és kiegészül a történet a lelkemben, tovább gondolva, tovább érezve.

Szólj hozzá!

2010.11.16. 09:08 Brunn Kati

Pöttyösök

 Ahogy nő a gyerek (már betöltötte a nyolcat), megtanult szépen olvasni, és több-kevesebb lelkesedéssel könyvet is vesz  a kezébe teljesen magától, el kezdtem gondolkodni rajta, hogy lassan ideje lesz a Pöttyös könyveknek, mert én úgy emlékszem, másodikban kezdtem el őket falni, és aztán a harmadik, negyedik osztály ennek a bűvöletében telt. Volt jó pár saját tulajdonú (ezeket próbálom most összegyűjteni), rengeteget kölcsönöztem a könyvtárból, és az azóta eltelt 25 év alatt is jelentek meg újak, ezeket is próbálom zsűrizni, hogy vajon megütik-e a régi színvonalat. Hiszen azért tartom nagyon fontosnak, hogy a Pöttyös könyvek ma is jelen legyenek a kislányok világában, mert igazán igényesen megírt irodalomról beszélünk, amely reményeim szerint felkészíti, arra neveli a 8-10 éveseket, hogy később is az értékes felé forduljanak, ne ragadjanak le a Twilightnál és hasonszőrűeknél. Emészthető stílusban, ugyanakkor mégis fontos problémákról, meglehetősen mély dolgokról  olvashatunk ezekben a regényekben, fantasztikus írók tollából. Az egyik legnagyobb talán Szabó Magda, akinek imádtam a Születésnap című regényét, és azóta is rajongója vagyok, szinte mindegyik regényét olvastam. De nagy kedvencem volt F. H. Burnett tollából A titkos kert, vagy Fehér Klárától a Bezzeg az én időmben. Sorolhatnám napestig a régi szép emlékeket, akit érdekel a téma, érdemes körülnézni ezen a polcon a molyon, itt megtaláljuk sok-sok év Pöttyös könyv termését összegyűjtve. Az újak közül pedig Balázs Ágnes Lufi és Szamóca sorozatát emelném ki, igazi méltó utódja a régi pöttyösöknek.

2 komment

2010.11.09. 17:36 Brunn Kati

Díjat kaptam

 Nagyon nem érdemlem meg a mostani lustaságommal, de azért rettenetesen jólesett, köszönöm, nretzse!

Szabályok:

1. Meg kell köszönni

2. A logót ki kell tenni

3. Be kell linkelni, akitől kaptam: nretzse

4. Írnom kell magamról 7 dolgot: szeretem a kertemet, a sétát, a meséket, a filmeket, a szaunát, a főzést, a társasjátékokat

5. Tovább kell adnom 7 bloggernek:

Batus, cippo, Sceurpien, cotta, Stone, emszi, Netelka

 

 

 

Szólj hozzá!

2010.09.10. 10:00 Brunn Kati

Apukák kedvence

 A mesélés sok családban- ahogy hallom- elsősorban az anyukák feladata. Mi már a legelején megegyeztünk a vetésforgóban -vagyis egyik este anya, másik este apa olvas a gyereknek- mindazonáltal vannak könyvek, amelyek a többi apukának is meg tudják hozni a kedvét az odakucorodásra, ilyen kötetnek bizonyult legutóbb Timo Parvela Ella és barátai című könyve, amely úgy hallom, egyöntetű rajongást váltott ki a hímnemű szülőkből. Először idegenkedtem a könyvtől, túl harsánynak tűnt a borító, és a gyerekek ufószerű ábrázolása sem tetszett, valahogy olyan gagyi benyomásom volt az egészről, aztán felfigyeltem rá a molyon is, meg közben az is leesett, hogy az a Timo Parvela a szerzője, akinek Mérleghinta című kötetéről már írtam. Mondjuk ez a kötet inkább a Csoda és Kószával mutat rokonságot, mindenesetre most sem csalódtam a szerzőben, olyan humorral írja meg a kisiskolás gyerekek kalandjait, hogy felér egy jó dumaszínházzal. Apa nálunk folytatásért kiáltott, és ha a PONGRÁC kiadó következetes, akkor olvashatjuk még Ella kalandjait, mert a sok-sok részes történetfolyam első három része jelent meg ebben a kötetben.

Szólj hozzá!

2010.07.05. 07:53 Brunn Kati

Kötelező olvasmány

 Én nem olvastam gyerekkoromban, de olyan sokan ajánlották, hogy nekik mennyire tetszettek annak idején Coffi, Pocak és Paprika kalandjai, a többiek meg azért, mert az elsős gyerekük, aki most tanult meg olvasni, mennyire élvezi, no meg Marék Veronika eddig még sosem okozott csalódást, úgyhogy beszereztük. A gyerek elolvasta önállóan, aztán én is behoztam a majd harminc éves lemaradást (mondjuk azt néztem, hogy '84-ben adták ki először, amikor én már tíz éves voltam, és már javában a pöttyös könyveket nyomtam, talán ezért maradt ki nekem akkoriban), és most már abszolút el tudom képzelni, hogy ez a könyv egy kisiskolásnak mekkora élmény lehet. A Nemzeti Tankönyvkiadó által újrakiadott kötet szerintem hasznos oktatási segédanyag lehet az elsős-másodikosoknak, otthoni olvasásra feladva, aztán együtt feldolgozva. Érdekessége, hogy írott betűkkel íródott, még autentikusabbá téve a könyvbeli gyerekek levelezését, fejtörők, relytvények, kézműves ötletek tarkítják.

1 komment

2010.06.29. 16:55 Brunn Kati

Mesekönyv felnőtteknek is

  Tudom, hogy én ebből a szempontból nem vagyok mérvadó, de talán van még olyan elvetemült rajtam kívül is, aki akkor is szívesen olvas mesét, ha nincs meg hozzá az alibi, hogy a gyereknek olvasom. Részemről ma délután kellemesen merültem el Máté Angi mesevilágába, csak magamnak, a magam örömére. Az igazi fokmérője a mesekönyvnek nekem mindig az, hogy tetszik-e, élvezetes-e a felnőttnek is. Lehet az egy lapozó csak, ha nem gügyög, nem ad rosszabb minőséget csak azért, mert gyerekeknek íródott, igényes mind képben mind szövegben, számomra az az igazi mesekönyv. Ebben a könyvben mindez együtt van, olyan tökéletes kis könyv született, ahol minden részlet a helyén van. Szulyovszky Sarolta gyönyörűen rajzol, remélem találkozunk még vele sokat, Máté Angi rövidke meséi pedig számomra már-már novellák, közben tűnődtem is, hogy vajon hány éves kortól tudja egy gyerek igazán érteni ezt a lírai nyelvet, tele ízes, különleges szavakkal, és arra jutottam, hogy én a kisiskolásoknak ajánlanám, ők azok akik talán a leginkább tudják értékelni ezt a világot, ahol a hétköznapi dolgok mind új jelentést kapnak. No meg persze kifejezetten ajánlanám a felnőtteknek is, akik vágynak egy kis csendre, elmélyülésre, apró boldogságszikrákra.

4 komment

2010.06.24. 12:44 Brunn Kati

Régi kedvencek új köntösben

 Eddig a keménylapos kategóriában csak retró kiadásokat ajánlottam, de most kisunokatesónál felfedeztem, hogy egyik kedvencem, Pásztohy Panka illusztrációival jelent meg egy új sorozat, benne olyan régi klasszikusokkal, mint a Török és a tehenek vagy az Iciri-piciri, amelyek ugye egyetlen gyerek könyvespolcáról sem hiányozhatnak. Bár semmi gondom a régi változatot illusztráló K. Lukáts Kató rajzaival, kedves emlékeket ébresztenek, de a Pásztohy-féle rajzfilmekre hajazó stílus nagyon jó modern átdolgozást hozott, sok vicces részlettel gazdagítva és támogatva az egyébként is humoros verseket. A másik két Móricz vers, a Többet ésszel, mint erővel és főleg a Disznók az esőben pedig, ahogy nézem, nem is nagyon lelhetők fel más formában, ezért igen dícséretes a Móra kiadótól, hogy leporolta nekünk ezeket a bájos, régimódi történeteket.

Szólj hozzá!